HosszúhetényHosszúhetény a Mecsek hegység legmagasabb csúcsánál, a 682m magas Zengő hegy lábánál elterülő község, mely festői környezetben fekszik. A völgyhajlatban épült falu több kilométer hosszú. Baranya megye egyik jelentős települése.

Észak felől Komlóról az út gyönyörű természeti környezetben, a Mecsek hegység völgyében szerpentines vonalvezetésben halad a község felé.
Jól elérhető a megye keleti és északi részéből is Szászvár és Mágocs irányából. Pécstől való távolsága 18 km, Komlótól 10 km-re, Pécsváradtól 12 km-re fekszik.
A mai Hosszúhetény Baranya megye egyik legnagyobb községe, a lakók száma meghaladja a 3000 főt.
A romantikus hangulatú, hegyekkel, völgyekkel tarkított táj 1977-től tájvédelmi körzet. Növényvilága igen gazdag, különlegességei a bánáti bazsarózsa, a nagy ezerjófű, a leánykökörcsin, a zergevirág.

A falusi turizmus kedvelt célpontja a Zengő és a Hármashegy lábánál festői környezetben fekvő falu. A mai Hosszúhetény már a kőkor emberének is megfelelő lakhelyéül szolgált. A falutól dél-nyugatra egy neolitikus pengét találtak. A Dömösön (domb) és Csókakőn (domb) talált edények és szerszám alakú bronz leletek azt bizonyítják, hogy a Vasastól - Dömösig terjedő domboldalon nagyobb bronzkori telep volt. A késői vaskorból került elő egy un. Gyaluforma (csiszolt kővéső) és egy barbár ezüstérem. A római korban Pannónia egy kisebb, de jelentős települése volt, a Csokoládépuszta környékén és a Somkerék-dűlőben egy III.-IV. századból való római villa nyomait tárták fel.
1091-ből származik az első írásos feljegyzés Hosszúhetényről, amely pécsváradi apátsághoz való tartozást igazolja, a Vas- hegy környékének minden faluját az apátság szolgálatára rendelte a király, így Hosszúhetényt is. Az Árpád - kori okmányokban Villa Heten, illetve Hetyn néven említették. A népvándorlás korából a Dunántúlon alig vannak leletek. A hetényiek szerint ezen a területen Hetény vezér uralkodott, akinek a Zengő tövében volt a székhelye. Védett fekvésének köszönhetően a török hódoltságot könnyen átvészelte, ezért megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását.
A község lakosságának nagy része a XVIII. században földműveléssel foglalkozott. Német családok a múlt század második felében jelentek meg nagyobb számban, ők főként iparosok voltak. A településen sok malom működött, az 1842-44. évi malomösszeírás adatai szerint 16 malom volt. Ezek kis teljesítményű, egyszerű malmok voltak és a helyi szükségletek kielégítéséreszolgáltak.
A falu szépsége, tiszta levegője, festői környezete, kitűnő borai, szívélyes lakói, változatos programjai csábítják az ideérkezőket.
Látnivalók:
• Római katolikus templom
Pápai adóívek szerint 1335-ben már létezik Hetényben katolikus plébánia.A falu középkori temploma helyén 1773-ban kezdték építeni az új barokk stílusú római katolikus templomot, melyet 1740-ben szenteltek fel Szent Miklós tiszteletére. Freskóit Gebauer Ernő pécsi festő készítette.
• Tájház
5 helyiségből álló parasztporta, melléképületekkel
7694 Hosszúhetény, Kossuth u. 10.
Tel.: 72 490 859
Nyitva: előzetes bejelentkezés
Kulcs: Bocz Árpád
7694 Hosszúhetény, Kossuth u. 162.
• Rózsa Galéria-tűzzománcozó
7694 Hosszúhetény, Landler u. 11.
Tel.: 72 490 366
Nyitvatartás: H-P: 8.00-20.00
Szo-V: előzetes bejelentkezés
Rendezvények:
• Március: Lovastalálkozó
• Május: Hagyományőrző állatvásár
• Május: Pusztabányai majális
• Május: Talicskaolimpia
• Június: Püspökszentlászlói Búcsú
• Szeptember: Hetényi Szüret
• November: Márton napi Búcsú Kisújbányán
• December: Borbála napi megemlékezés
• December: Szent Miklós napi borünnep, bormustra
• December: Adventi vásár